Ottonel muskotály

Ottonel muskotályOttonel muskotály
Ár:
Fogyasztói ár: 480,00 Ft
Leírás

Hasonnevei

Muscat Ottonel, Muskat Ottonel, Miszket Otonel.

Származása

Moreau Róbert francia kertész állította elő a XIX. század közepén. Minthogy a Chasselas-hoz hasonlít feltételezhető, hogy egyik szülője ez a fajta lehetett. A másik szülő bizonytalan. Hibrid fajtákat nem szokás a természetes fajtarendszerbe besorolni, ennek ellenére többen ezt megtették és a convarietas orientális, sub-convarietas caspica, provarietas apianába sorolták.

Elterjedése

Magyarországra az 1880-as években került. Viszonylag kis termőképessége miatt sokáig alig termesztették, majd az 1960-as évektől fellendült termesztése. Máshol elsősorban azokban az országokban termesztik, amelyek a szőlőtermesztés lehetőségének északi határa közelében találhatók (Franciaországban Elzász, Németország, Szlovákia, Ausztria).

Tőkéje

Gyenge növekedési erélyű, elterülő vesszőzettel.

Vesszői

Vékonyak, rövid ízközűek, csokoládébarnák. Rügyei kicsik, hegyesek, csupaszok és szintén barnák.

Vitorlája

Élénk bronzosan piros, csupasz.

Levele

Kisméretű, tagolt, 3-5 karéjú. Vállöble zárt vagy záródó, keskeny, lant alakú. Felső oldalöblei keskenyek, zártak esetleg záródóak, az alapjuk hegyben végződik, az alsó öblök nyíltak, sekélyek. A levéllemez fiatalon sárgászöld színű, majd fűzölddé válik, könnyen szakadó, a széle lefelé hajló. A felülete sima, serteszőrös, a fonáka ugyancsak serteszőrös, emiatt a levél érdes tapintású. Szőrözöttség alapján jól elkülöníthető a Chasselas-tól és a Medoc noir-tól, amelyekhez hasonló levelű. Előbbi fajta levele csak a fonákon serteszőrös, utóbbi pedig csupasz. A levél széle csipkés fogazású, sekély, sűrűn álló fogakkal. A levél erek és a levélnyél halványpirosak. A hajtás szártagja és a rövid kacsok barnáspirosak.

Fürtje

Kisméretű (fürt átlagtömege 90-100 g körüli), hengeres vagy kissé vállas formájú, közepesen tömött, a fürtkocsánya rövid.

Bogyói

Kicsik, esetleg közepesek, gömbölyűek, fehéres-sárga alapszínűek, rozsdás foltokkal a napos oldalukon, ropogósak, lédúsak, kissé vastag héjúak, de a héj nem rágós.

Termesztési értéke

Rövid tenyészidejű fajta, amely korán szeptember első felében érik, de gyakran már augusztus végén fogyasztható a termése.
Gyenge növekedési erélyű, amit a jó tápanyag- és vízellátással javítani lehet.
Termőképessége kicsi, esetleg közepes (8-10 t/ha körüli), a hagyományos termesztési móddal (rövid metszés) terméshozama igen alacsony.
A termés cukortartalma nem magas (16-18 magyar mustfok közötti), a must savtartalma is alacsony (6-7 g/l).
Muskotályos jellege (illat, zamat) intenzív, rendkívül finom.
Viszonylagos fagytűrő képessége és rothadás-ellenállósága kielégítő. A virágzáskori kedvezőtlen időjárásra (lehűlés, eső) viszont rendkívül érzékenyen, elrúgással, rossz kötődéssel reagál. Másodtermést ritkán, de nevel. Magasművelésre alkalmas, hosszúmetszést igényel.

Bora

Bora kitűnő illatú és zamatú, gyakran lágy karakterű, önálló forgalmazásra és házasításra kiválóan alkalmas.

Telepíthetősége

A legtöbb borvidéken ajánlott vagy engedélyezett fajtaként telepíthető. Jelenleg nem telepíthető a Somlói, a Soproni, a Pannonhalma-Sokoróaljai, az Ászár-Neszmélyi, a Balatonmelléke, a Balatonbogiári és a Tokaj-Hegyaljai borvidéken.

Telepíthető klónjai

Nincs